Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

 MOZGÁSSZERVEK BETEGSÉGEI

Röviden

1. Bütyök

A bütyök a nagylábujj első ízületének megnagyobbodása. Ha a bütyök folytonosan a cipő belsejéhez dörzsölődik, fájdalmassá válik és nehézséget okoz a járásban. Sokkal gyakoribb nőknél, és a családon belül általában öröklődik.

2. Csontritkulás (oszteoporózis)

Az oszteoporózis 60 éves kor felett általánosan előforduló betegség, különösen nőknél. A változás korában a nők nemi hormonszintje - az ösztrogén - csökken. Az ösztrogének fontos szerepet játszanak a csontok állagának megőrzésében.
Bizonyos szempontok figyelembevételével az oszteoporózis tudatosan megelőzhető már fiatal kortól.

3. Csonttörés

A csonttörésnek két alaptípusát, a zárt és a nyílt törést különböztetjük meg. Minden balesetes csonttörésnél keletkeznek sérülések a környező lágy szövetekben, erekben, esetleg idegekben is. A csontritkulás következtében gyakran minimális erőbehatásra létrejött töréseknél lágyrészsérülésekkel rendszerint nem kell számolni.
A csontok törékenységét alapjában véve szilárdságuk határozza meg, melyet - mindenek előtt a nők esetében - főleg az életkor befolyásol. A leggyakoribb balesetes törés az alkaron következik be. Nőknél a menopauzás életszakaszban gyakori a csípőcsonttörés is.

4. Derékfájás (isiász, lumbágó)

Így nevezzük azokat a váratlanul megjelenő, éles fájdalmakat, melyeket az irritált idegek okoznak a hát alsó részében. A 25 és 50 közötti személyek (férfiak és nők egyaránt) különösen veszélyeztetettek. A lumbágó és az isiász nem betegségek, de a gerincoszlop alsó részének túlterhelésére vagy működési rendellenességére utaló, figyelmeztető jelek.

5. Ficam (luxatio)

Ficamnak nevezzük az izületnek azt az állapotát, amikor az izületi fej az izületi vápából kimozdul és nem tér vissza eredeti helyére. Amennyiben az elmozdult izületi fej visszaugrik a vápába, a jelenséget rándulásnak (distrosio) nevezzük.

6. Gerincferdülés (scoliosis)

A gerincoszlop bonyolult felépítésű szerv, melynek feladata a csont-izomrendszer megtámasztása, a test tömegének megtartása. Csigolyákból áll, melyek egymáshoz izületekkel és porckorong segítségével kapcsolódnak.
Szemből nézve az egészséges gerinc egyenes, oldalirányú nézetben a háton egy hátrafelé konvex görbület (kyphosis), az ágyéki területen pedig előre konvex görbületet (lordosis) mutat. A két élettani görbület adja a gerincoszlop rugalmasságát.
A gerincferdülés (scoliosis) a gerincoszlop kóros oldalirányú elgörbülése. A csigolyák egymáson, dugóhúzó formában elcsavarodnak. A scoliosis bár újszülöttben is látható lehet, jellemzően 10 éves kortól jelentkezik. Lányoknál kétszer gyakoribb. Gyakorisága 3-5/1.000 fő.

7. Hátfájás

A hátfájás a leggyakoribb oka az orvos felkeresésének, melyben alkalmanként vagy gyakrabban szenvednek az emberek. Egyrészt nehéz fizikai munka okozhat túlterhelést a hátnak és vezethet panaszokhoz. Másrészt a többségében ülő életmód az alpja a hátfájások elszaporodásának, ilyenkor ugyanis a kedvezőtlen terhelés éri a gerincoszlopot. Noha a hátfájások sok esetben rövid ideig tartanak és okuk is ártalmatlan, az érintettek számára mégis nagyon vesződséges.

8. Ínhüvelygyulladás

Az inak a mozgásszervrendszer erősen igénybe vett részei, mivel ezek továbbítják a csontok felé az izmokból származó erőt és mozgást. A testnek ezen a részein, ahol az inak számára szűkösebb a hely (kézfej, csukló, lábfej, boka), az ín körül tokszerű képződmény alakul ki, amelynek belső része sima, és amelyben az ín csúszását egy nyákos, sikamlós anyag segíti. Hosszan taró, erős megterhelés hatására az ínhüvely begyulladhat, és heves fájdalmat okozhat.

9. Izomfájdalom

Az izomfájdalom meglehetősen kellemetlen, de általában mégsem súlyos tünet. Gyakran kíséri a vírusfertőzéseket és pár nap alatt magától is elmúlik. Sérülés esetén, mint pl. bokaficam, a meghúzódott izom fájdalma és duzzanata elfedheti a csont elmozdulását vagy törését (fraktura).

10. Izomgörcsök (lábikragörcs)

Fájdalmas lábikragörcs kialakulhat az izom túlságosan nagy igénybevételekor (pl. sportversenyen), de minden különösebb ok nélkül is. Nagyon sokan szenvednek tőle éjszaka, amikor alvás közben jön elő. Ezek a görcsök nagy fájdalommal járnak, de általában maguktól megszűnnek.

Részletes ismertetés

Bütyök

A bütyök a nagylábujj első ízületének megnagyobbodása. Ha a bütyök folytonosan a cipő belsejéhez dörzsölődik, fájdalmassá válik és nehézséget okoz a járásban. Sokkal gyakoribb nőknél, és a családon belül általában öröklődik.

A bütyök tünetei

A nagylábujj első ízületének megnagyobbodása. Rendellenes helyzetben lévő nagylábujj, mely nyomja a többi lábujjat.
Tyúkszem, bőrkeményedés a duzzanaton. Járás után bizonyos ideig fájdalom.
Cipőviselési nehézség.

A bütyök esetleges komplikációi

Az ízületi tok gyulladása vagy folyadékgyülem (mely a dörzsölés helyén alakul ki).
Kellemetlen érzés járáskor.

A bütyök kiváltó okai

Furcsa lábforma öröklése olyan nagylábujjal, amely a többi lábujj felé hajlik.
Nem megfelelő, túl magas sarkú és hegyes orrú cipők gyakori viselése. Ha a sarok magas, az egész testsúlyt a lábujjak viselik, melyek benyomódnak a cipő elején lévő hegyes térbe, arra kényszerítve a nagy lábujjat, hogy bizonyos szögben befelé hajoljon.

Mit tehet Ön bütyök esetén

Járjon mezítláb, hordjon sarut, lapos, alacsonysarkú cipőket, melyeknek széles az orruk! Pihenjen, amíg a fájdalom alábbhagy! Menjen el pedikűröshöz!
Keresse fel orvosát, ha állandó a fájdalom, vagy valamilyen szövődményről van szó!

Mit tehet az orvos bütyök esetén

Kezeli a szövődményeket, ha vannak.
Műtét során eltávolítja a bütyköt, vagy súlyos esetekben kiegyenesíti a nagylábujjat.

A bütyök megelőzése

Kiskorától kezdve viseljen megfelelő méretű cipőket, melyek legyenek elég szélesek a lábujjaknál! Kerülje a túlzottan magas cipősarkakat!
Amennyiben a cipő kényelmetlen, üljön le néha-néha, ha sokáig kell állnia vagy mennie! Vegye le cipőjét, ha a körülmények megengedik!

 

Csontritkulás (oszteoporózis)

Az oszteoporózis 60 éves kor felett általánosan előforduló betegség, különösen nőknél. A változás korában a nők nemi hormonszintje - az ösztrogén - csökken. Az ösztrogének fontos szerepet játszanak a csontok állagának megőrzésében.
Bizonyos szempontok figyelembevételével az oszteoporózis tudatosan megelőzhető már fiatal kortól.

Kép

 A csontritkulás (oszteoporózis) tünetei

Csonttáji fájdalom.
Csonttörés enyhe ütésre vagy esésre, jelentéktelen behatásra. A leggyakrabban a combcsont felső részén (combnyaknál illetve a trochantereknél), a csuklónál és a háti csigolyatesteken jön létre törés.
Púp kialakulása a hátgerinc területén a csigolyatestek összecsúszása miatt.

 

A csontritkulás (oszteoporózis) esetleges komplikációi

Csonttörések lassú, elégtelen gyógyulása.
Az érintett végtagok eldeformálódása, funkciózavara.

A csontritkulás (oszteoporózis) kiváltó okai

A csontfelépítéshez szükséges kalcium és D-vitamin bevitel elégtelensége.

Másodlagos okok lehetnek olyan tényezők, betegségek, melyek a csontritkulás kockázatát növelik:
- menopausa 45 éves kor előtt - oestrogén pótlás nélkül,
- tartós amenorrhoea,
- tartós (6 hónapnál hosszabb) glucocorticoid kezelés,
- elsődleges hyperparathyreosis,
- D-vitamin hiány,
- szervátültetés,
- krónikus veseelégtelenség,
-Cushing szindróma,
- gastrointestinalis betegségek: coeliakia, colitis ulcerosa, Crohn-betegség, gastrectomia utáni állapot, valamint a súlyos laktóz intolerancia abban az esetben, ha a beteg nem kap calcium pótlást,
- krónikus májbetegség,
- rheumatoid arthritis és a
kapcsolódó kórállapotok,
- gyógyszerek: phenytoin, carbamazepine, a pajzsmirigy daganatok esetében használatos nagy dózisú thyroxin, tartós heparin kezelés

Mit tehet Ön csontritkulás (oszteoporózis) esetén

Orvoshoz kell fordulni, ha oszteoporosis gyanúja áll fenn.
Fogyasszon kalciumban gazdag táplálékokat, kalcium- és vitaminkészítményeket!

Mit tehet az orvos csontritkulás (oszteoporózis) esetén

A csontritkulás korai stádiumában a betegséget csak a csontsűrűség mérésével lehet kimutatni. A javasolt vizsgálati módszerek alacsony energiájú röntgen-sugárzáson alapulnak (DEXA). Ezek segítségével a csigolyatestek és a combnyak csontsűrűségét lehet meghatározni.
A gyógyszeres kezelés alapja a calcium és a D-vitamin pótlása. Ezen kívül a jelenleg rendelkezésre álló gyógyszerek három csoportba oszthatók: biphosphonatok, calcitonin valamint az ösztrogén-receptor modulátorok és ösztrogének, melyek a csontbontó működést gátolják. A csont felépülését a tesztoszteron és az androgének segítik elő.

A csontritkulás (oszteoporózis) megelőzése

Ne dohányozzon! (A dohányzás nők esetében csökkenti az ösztrogén termelődését.)
Fogyasszon kalciumban gazdag táplálékokat már fiatal kortól kezdve (pl. tej, sajt, joghurt, szardínia, borsó, bab, zöldségek! A D-vitamin legfontosabb beviteli forrása a hal.
Szedjen orvosa által javasolt kalcium- és vitaminpótló készítményeket! A téli időszakban mind a férfiak, mind pedig a nők számára javasolt a D-vitamin pótlása (napi 400 NE) a csonttörések megelőzésére.
A testmozgás segít megelőzni a csontritkulást és a csípőtáji töréseket. Rendszeresen mozogjon!
Tartózkodjon sokat a szabad levegőn! A csontok felépítéséhez fontos a D-vitamin, melynek termelődéséhez napfényre van szükség.

Dongaláb

A dongaláb a lábfejek leggyakoribb tartási rendellenessége. Az esetek egy részében veleszületett problémáról van szó, máskor viszont a méhen belüli téraránytalanság okozhatja.

Kép

A ’lóláb’-szerű tartásban álló lábfejek kóros elhelyezkedését az okozza, hogy a sarok hossztengelye a test középvonala felé tér el, az ún. ugróízületek közül a felső hajlított, az alsó pedig a középvonal felé néz, ezáltal a talpak szinte teljes egészében egymás felé - súlyosabb esetben még feljebb is fordulva – néznek. A lábfej végén lévő ujjak is többnyire be vannak hajlítva. Az egész kép a hordó dongáira emlékeztet, innen az elnevezés.

A dongaláb előfordulása

A veleszületett dongaláb gyakorisága 1 ezrelék körül van az élve születettek között. A fiú: lány arány 2:1, az esetek felében kétoldali az elváltozás. Körülbelül 10%-nál bizonyos öröklődést kimutatni: a családon belüli ismétlődés 2-5% között mozog, azonban a halmozódás több, mint tízszeresére is emelheti a kockázatot.

A dongaláb okai

A háttérben lévő okokat teljes egészében a mai napig sem ismerjük egészében. A családon belüli halmozódás mellett egyesek szerint környezeti tényezők, hatások is szükségesek kialakulásához. Az alsó végtag fejlődése súlyos zavart szenved a csontok kialakulásakor megjelenő csírasejtek sejtosztódási és vándorlási rendellenességei miatt.

A méhen belüli téraránytalanságból, elhelyezkedési rendellenességből eredő szerzett dongaláb általában jóval enyhébb és jobb gyógyhajlamot mutat. El kell tudni különíteni az egyéb, lábfejtartási rendellenességektől, mint a pes adductus (befelé tekintő lábfej), pes calcaneus vagy calcaneovalgus (congenitus) (’felcsapott’ láb) és a különböző fektetési ártalmaktól.

Mivel az esetek egy részében rendszerbetegségek, illetve szindrómák résztüneteként is megjelenhetnek, érdemes minden, egyéb szervrendszert érintő elváltozást is komolyan kivizsgáltatni.

A dongaláb tünetei

A tünetek általában megszületéskor válnak egyértelművé: a jellegzetes hordó dongaszerű lábboltozat azonnal feltűnik a vizsgáló személyzetnek. A kóros tartású ízületek a már méhen belül kialakult izomzsugorodás miatt kötött tapintatúak, a szalagok, inak megrövidültek, egyes, a sarkot és boltozatot alkotó lábcsontok részlegesen ki is ficamodhatnak, majd kóros formát öltenek. A képet színezi a lábszár és lábfej sorvadt állapota és a csontok izomzata. Bár a kép jellegzetes, az egyes klinikai esetek oldaliság, súlyosság tekintetében jelentősen különbözhetnek egymástól.

A dongaláb lefolyása

Általánosságban elmondható, hogy az újszülött, kora csecsemőkorban megkezdett kezelések mellett lényegesen jobb javulás érhető el, mint a későbbi életkorban indított beavatkozásokkal. A súlyosság fokának megállapítására jó megközelítéssel alkalmas a vádli izomzatának összehasonlító vizsgálata. Tömegében kifejezetten csökkent lábszárizom rosszabb prognózist jelenthet.

A dongaláb diagnózisa

A diagnózis már a megszületéskor felállítható. Az újszülött-osztályos ellátás részeként ortopédiai konzílium, szakorvosi vizsgálat történik, alapos családi háttér feltérképezésével, esetleg röntgenvizsgálatok elvégzésére is szükség lehet.

A dongaláb terápiája

Az újszülött-osztályon, alapos átmozgatás, masszírozás után, jó egyhetes korban körkörös gipszet kap az újszülött, miután óvatos redresszió történt: ilyenkor igyekeznek az anatómiailag normálishoz közeli állapotban rögzíteni a végtago(ka)t. A heti-kétheti újragipszelések alkalmával újabb redresszió történik.

Ezek sikertelensége esetén, súlyos esetben már akár 3-4 hónapos korban is, műtétre kerülhet sor. Ilyenkor az ízületi tokok átvágásával, bemetszésével az izomrövidüléseket oldják. Hasonlóan járnak el az inakkal, szalagokkal is. A lényeg a kórosan kötött ízületek felszabadítása.

Minél később kezdik meg a kezelést, annál kevésbé várható teljes járási funkció: ilyenkor a konzervatív kezelés részeként ortopédiai cipő viseletétét szokták javasolni kiegészítésként.

Élet a dongalábbal

A korai felismerés után megkezdett helyes gyógymóddal akár 100%-os javulást is elérhetünk, a később végzett kezeléssel egyre csökken ez az érték, így annak esélye is, hogy teljes életet éljen kis betegünk. Utóbbi feltétele lehet rendszeres megjelenés gyógytornász foglalkozásokon is.

 

Ficam (luxatio)

Ficamnak nevezzük az izületnek azt az állapotát, amikor az izületi fej az izületi vápából kimozdul és nem tér vissza eredeti helyére. Amennyiben az elmozdult izületi fej visszaugrik a vápába, a jelenséget rándulásnak (distrosio) nevezzük.

A ficam (luxatio) tünetei

A sérült izület rendkívül fájdalmas, környéke erősen duzzadt. A ficamot szenvedett szerv, többnyire végtagi izület alakja rendellenes, torz. A sérült az érintett végtagját használni nem képes. Leggyakoribbak a bokaizület, vállizület, könyökizület, térdizület ficamai, de végsősoron bármelyik izületen létrejöhet. Többszöri ficam esetén az izületi tok és tartószalagok annyira kinyúlhatnak, hogy a ficam rendszeressé válik. Ez figyelhető meg pl. habituális vállficam esetén.

A ficam (luxatio) esetleges komplikációi

A sérült izületi felszínen egyenetlenség, ún. "lépcső" jöhet létre. Ez korlátozottá teszi az izület mozgását és hamarosan izületi porckopást (arthrosis) eredményez. A lépcső csak műtéttel szüntethető meg.

A ficam (luxatio) kiváltó okai

Az ok általában baleset, erőszakos behatás, de tágabb értelemben okozhatja fejlődési zavar (ld. veleszületett csípőficam), vagy idült izületi gyulladás (rheumatoid arthritis).

Mit tehet Ön ficam (luxatio) esetén

A ficam az esetek döntő többségében sürgősségi baleseti sebészeti ellátást igényel.

Mit tehet az orvos ficam (luxatio) esetén

A ficam potos kimutatása egyszerű röntgenfelvétellel lehetséges. Az orvos feladata az izületi fej vápába történő visszahelyezése (reponálás), majd a sérült izület gipszrögzítése. Ettől el kell tekinteni vállficam esetén. Ilyenkor elegendő a sérült végtag háromszög alakú kendővel nyakba történő felakasztása. A sérült végtag rögzítésével a fájdalom nagyon gyorsan szűnik. A repozíció többnyir altatásban történik.

 

Gerincferdülés (scoliosis)

A gerincoszlop bonyolult felépítésű szerv, melynek feladata a csont-izomrendszer megtámasztása, a test tömegének megtartása. Csigolyákból áll, melyek egymáshoz izületekkel és porckorong segítségével kapcsolódnak.
Szemből nézve az egészséges gerinc egyenes, oldalirányú nézetben a háton egy hátrafelé konvex görbület (kyphosis), az ágyéki területen pedig előre konvex görbületet (lordosis) mutat. A két élettani görbület adja a gerincoszlop rugalmasságát.
A gerincferdülés (scoliosis) a gerincoszlop kóros oldalirányú elgörbülése. A csigolyák egymáson, dugóhúzó formában elcsavarodnak. A scoliosis bár újszülöttben is látható lehet, jellemzően 10 éves kortól jelentkezik. Lányoknál kétszer gyakoribb. Gyakorisága 3-5/1.000 fő.

A gerincferdülés (scoliosis) tünetei

A scoliosis tünetei a következők:
A fej nem a test tengelyében (excentrikusan) helyezkedik el.
Az egyik oldali váll vagy csípő magasabban helyezkedik el.
Sánta járás.
Hátfájdalom.
Gyors kimerülés fokozott mellkasi vagy törzsmozgással járó munka során.

A gerincferdülés (scoliosis) esetleges komplikációi

A legfontosabb szövődmény az izületek egyenetlen terhelése következtében kialakuló izületi porckopás (arthrosis), mely főként a csigolyák között (spondylosis), a térd- és csípőizületekben következhet be.
Idősebb életkorban a tüdőmozgások és a légzés akadályozottsága miatt szívelégtelenség következhet be (cor pulmonale).

A gerincferdülés (scoliosis) kiváltó okai

A gerincferdülés oka az esetek 85%-ában ismeretlen (idiopátiás gerincferdülés). A további esetek 2 csoportba sorolhatók:
Funkcionális gerincferdülés esetében a gerinc oldalirányú görbülete átmeneti állapot, más betegség következménye. A gerincoszlop egészséges. Kiválthatja pl. vakbélgyulladás is.
Strukturális gerincferdülésnél a gerinc torzult, a kiváltó ok lehet fejlődési rendellenesség, izomsorvadás, anyagcsere-betegségek, kötőszöveti elégtelenség, stb..

Mit tehet Ön gerincferdülés (scoliosis) esetén

A legfontosabb a korai felismerés és minél előbb elkezdett kezelés. A gerincferdülés korai felismerése orthoped szakorvos feladata. Fontos, hogy minden gyermek részesüljön rendszeres szűrővizsgálatban.

Mit tehet az orvos gerincferdülés (scoliosis) esetén

A scoliosis az esetek többségében nem igényel kezelést. Fontos a hátizomzat megerősítése, mely főként rendszeres úszással gyógytornával érhető el. Ha a görbület 20 foknál kisebb, félévente kontrollvizsgálat javasolt. 20-25 fok közötti görbület esetén fűző viselése lehet indokolt. Műtétre 45 fokot elérő görbület esetén kerül sor. A műtét lényege a csigolyák közötti izületek elmerevítése oly módon, hogy a görbület mérséklődjék. Szükség lehet a gerinc mellé fémrudat helyezni az erősebb megtámasztás érdekében

A gerincferdülés (scoliosis) megelőzése

Mivel a betegség oka többnyire nem ismert vagy eredményesen nem gyógyítható, a scoliosis hatékonyan nem előzhető meg. Csak másodlagos prevencióra van lehetőség, mely rendszeres szűrővizsgálatból, a hátizomzat erősítéséből, szükség esetén egyéb kezelésekből áll.

 

Hátfájás

A hátfájás a leggyakoribb oka az orvos felkeresésének, melyben alkalmanként vagy gyakrabban szenvednek az emberek. Egyrészt nehéz fizikai munka okozhat túlterhelést a hátnak és vezethet panaszokhoz. Másrészt a többségében ülő életmód az alpja a hátfájások elszaporodásának, ilyenkor ugyanis a kedvezőtlen terhelés éri a gerincoszlopot. Noha a hátfájások sok esetben rövid ideig tartanak és okuk is ártalmatlan, az érintettek számára mégis nagyon vesződséges.

A hátfájás tünetei

A gerinc bármely szakaszában felléphet a hátfájás. A hátfájást leggyakrabban tompa, mély fájdalomnak érzik, ami a gerinc mozgásakor felerősődik. A hátfájás néha a karokba vagy a lábakba kisugárzik. A köhögés és a nevetés is felerősítheti a fájdalmat. A legtöbb esetben a panaszok enyhülnak fekvéskor, hiszen a gerinc felszabadul. Azonban az is előfordulhat, hogy a fájás hosszabb fekvés után fokozódik.

A hátfájás esetleges komplikációi

Sok esetben a hátfájás ártalamtlan és néhány nap illetve hét alatt magától elmúlik. Néhány kiváltó ok súlyos komplikációhoz vezethet, mint például bénulások vagy a gerincoszlop szétmorzsolódása csontritkulásban.

A hátfájás kiváltó okai

A hátfájásnak több oka is lehet. Leggyakrabban rossz tartás és gyenge hátizommal kombinálva, ami a hátizomzat feszüléséhezés a gerincoszlop nem egyenletes terheléséhez vezet. A "fáradt hát" a hosszú ülést, állást jellemzi.
Az izomfeszülés gyakran pszihés terhelés terhelés hatására is erősődik( stressz, elégedetlenség a munkahelyen, családi problémák).
Sérülés a szalagok, ami a szalagok megnyúlásához vagy előreeséséhez vezet.
Korfüggő változások a gerinc izületeiben.
A csigolyák törése, baleset vagy csontritkulás miatt.
Kificamitás
Menstruáció, terhesség
Más belső szervek megbetegedése. Tipikusan hátfájás jelentkezik gyomorfekélykor, a hasnyálmirigy gyulladásakor, szívinfarktuskor vagy az aorta beszakadásakor.
Pszihés betegségeknél
Különböző faktorok súlyosbithatják a hátfájást. Megfigyelték hogy a dohányosok többször szenvednak hátfájás miatt, mint a nem dohányzók.

Mit tehet Ön hátfájás esetén

Az erős hátizmok tehermentesitik a gerincet. Ezért szükséges a hátizomzat edzése hátfájásos panasz esetében,ami speciális háttorna vagy megfelelő, rendszeresen üzött sport. Erre alkalmas az úszás, a szertorna és a torna. Figyelni kell, hogy az éjszakai alvás során a nyak megfelelően alátámasztást kapjon. Különleges párnák és hengerpárnák biztosítják a nyaki izomzat ellazulását az éjszakai alvás során. hátfájáskor valamelyik oldalon kell aludni, párnát téve a két térd közé. A legkedvezőtlenebb fekvési helyzet a hason történő alvás. A meleg alkalmazása segíti az izomzat ellazulását (pl.:fürdők, pakolások, borogatások formájában). Segít a természet is, fájdalomcsillapító gyógytea (xxxx) ivása. A fizioterápiás és a xxx kezelés hozzájárul a az izom lazításához és ezáltal a fájdalom csillapításához. erős fájdalom esetében fájdalomcsillapító gyógyszer bevétele vagy fájdalommentes helyzet felvétele.

Mit tehet az orvos hátfájás esetén

Az orvos a beteget kikérdezi és megvizsgálja, hogy kideritse a hátfájás okát. Néhány esetben speciális vizsgálatokra van szükség, mint amilyen a gerincröntgen, vérvizsgélat vagy a hát computertomográfiai (CT) vizsgálata. A hátfájás oka szerint különböző kezelési lehetőségek állnak az orvos rendelkezésére. Fizioterápiát rendelhet a hátizomzat erősítésére, adott esetben rövidtávú ágynyugalamat a a túlterhelt gerincoszlop védelmére. Gyógyszerek a fájdalom csillapítására vagy a feszült izomzat lazítására is a terápia részét képezhetik. Bizonyos esetekben kórházi tartózkodás is szükséges a hátfájás kivizsgálására és kezelésére.

 

Izomfájdalom

Az izomfájdalom meglehetősen kellemetlen, de általában mégsem súlyos tünet. Gyakran kíséri a vírusfertőzéseket és pár nap alatt magától is elmúlik. Sérülés esetén, mint pl. bokaficam, a meghúzódott izom fájdalma és duzzanata elfedheti a csont elmozdulását vagy törését (fraktura).

Az izomfájdalom tünetei

Fájdalom az izmokban, leggyakrabban a végtagok, a nyak, a vállak és a hát izmaiban.
Izommerevség, mozgáskorlátozottság.

Az izomfájdalom kiváltó okai

Vírusfertőzés, influenza.
Lehűlés.
Izomsérülés, mint pl. megerőltetés, rándulás, húzás vagy csavarodás.

Mit tehet Ön izomfájdalom esetén

Egyszerű fájdalomcsillapítók bevétele.
Gyengéd masszázs fájdalomenyhítő vagy gyulladást csökkentő krémmel, kenőccsel vagy balzsammal.
Ha sérülés okozta, hideg borogatást alkalmazunk a sérült részre (vékony vászonba tett jégkockákkal), a végtagot/izületet erős kötéssel rögzítjük és 1-2 napig pihentetjük.
Orvoshoz kell fordulni, ha a sérülés okozta fájdalom a fenti beavatkozások esetén sem csökken.

Mit tehet az orvos izomfájdalom esetén

Kezeli a csontelmozdulást/törést.
Erős fájdalomcsillapítót vagy gyulladáscsökkentőt ír fel.

 

Izomgörcsök (lábikragörcs)

Fájdalmas lábikragörcs kialakulhat az izom túlságosan nagy igénybevételekor (pl. sportversenyen), de minden különösebb ok nélkül is. Nagyon sokan szenvednek tőle éjszaka, amikor alvás közben jön elő. Ezek a görcsök nagy fájdalommal járnak, de általában maguktól megszűnnek.

Az izomgörcsök (lábikragörcs) tünetei

Egy bizonyos feszítő érzés gyorsan fájdalmas görcsbe rántja az egész lábikrát úgy, mintha egy láthatatlan erő próbálná elszakítani az izmokat. A görcs ideje alatt nehéz mozgatni a lábat. Néhány perc elteltével az izmok összehúzódása enyhül, majd elmúlik, de továbbra is fennmarad egy kellemetlen érzés, amely levertséghez, könnyebb végtagfájdalomhoz hasonlítható.

Az izomgörcsök (lábikragörcs) esetleges komplikációi

A lábikragörcs többnyire ártalmatlan, és komplikációk nélkül zajlik le.

Az izomgörcsök (lábikragörcs) kiváltó okai

Nem sokat lehet tudni arról, hogy mi okozza a lábikragörcsöt, és miért éppen éjszaka jön elő a leggyakrabban. Lehetséges, hogy a magnézium-, kálium- vagy folyadékhiány játszik szerepet a kialakulásában. Az esetek többségében a görcs teljesen egészséges embereknél fordul elő. Kialakulását több kockázati tényező is növeli: pl. diabétesz, keringési rendellenességek, idegrendszeri betegségek és bizonyos gyógyszerek szedése. A lábikragörcs leggyakrabban intenzív fizikai megterhelés vagy hosszantartó, erős izzadás után jelentkezik.

Mit tehet Ön izomgörcsök (lábikragörcs) esetén

- Elvégzi a megelőzésnél említett nyújtó tornagyakorlatot.
- Megfogja lábujjait, és óvatosan húzza lábfejét a térde felé. Így az izmok összehúzódását kiváltó erővel ellentétes irányú húzóerőt idéz elő, amitől a görcs enyhülhet.
- Ugyanez a hatás érehő el, ha megpróbál járni vagy több lábhajlítást végez.
- Masszírozza óvatosan az összehúzódott izomzatot!
Természetes gyógymódok:
- Dörzsölje be borókapálinkával vagy egyéb aromás alkohollal (pl. francia pálinkával)!
- Vegyen egy nyugtató fürdőt rozmaring vagy fenyő (tűlevél) kivonattal!
- Fedje be a lábikrát langyos borogatással vagy agyaggal!
- Zuhanyozzon meleg vízben!

Mit tehet az orvos izomgörcsök (lábikragörcs) esetén

Megállapítja, hogy lehet-e egy másik betegség a görcs eredete. Amennyiben a tünetek makacsul visszatérnek, gyógyszeres terépiát javasolhat: pl. magnézium tartalmú készítményt vagy izomlazítót.

Az izomgörcsök (lábikragörcs) megelőzése

A lábikragörcs megelőzése megkísérelhető az alábbi, naponta több alkalommal elvégzett nyújtó tornagyakorlat segítségével: Álljon szembe egy fallal, attól kb. 50 cm-re, majd karjait behajlítva támaszkodjon neki, de talpának egész felülete továbbra is érintkezzen a talajjal! Ezután tartsa magát 10-20 másodpercig ebben a pozícióban, melynek eredményeként enyhe feszülés érezhető a lábikrában! Lazítsa el izmait! Lehetséges, hogy néhány hét elteltével a görcs nem jelentkezik többé.
Az éjszaka ismétlődő görcsök adott esetben folyadékhiányból is származhatnak. Nagyon fontos tehát, hogy elegendő folyadékot fogyasszon: naponta legalább 1,5 litert.
A magnéziumhiány is okozhat görcsöket, így az elégséges táplálkozás elengedhetetlen. Magnéziumban gazdag ételek a növényi csírák, a gabonakorpa, a a lenmag, a dió, a köles, a teljes rizs és a hal. Hasznosnak bizonyulhat egy táplálékkiegészítő gyógytermék is.

Izomláz

Majdnem mindenki számára ismert az izomláz kellemetlensége, amit az izmok túlzott igénybevétele vált ki. Gyakran olyan embereken alakul ki, akik nem mozognak rendszeresen, így azonnal meg is erőltetik testüket. Azonban magukat a versenysportolókat sem kerüli el az izomláz- egy jó rövidtáv futó is izomlázat kapa felkerjában az első súlylökés alkalom után.

Az izomláz tünetei

A szokatlan fizikai megterhelés után az izomláz megjelenésig néhány óra vagy akár 1 nap is eltellik. Az érintett izmok nyomásérzékenyek és minden mozdulatra fájnak. Egy jelentős izomláz sorána az izom feszül, megduzzadt és forró.

Az izomláz esetleges komplikációi

Az izomlázat, a korábban gondoltakkal ellentétben, nem az izom "savanyosodása" okozza. Sokkal inkább az a terhelés következményeként az izomrost finom szakadásai felelősek a fájdalomért.

Mit tehet Ön izomláz esetén

Leggyorsabban akkor múlik el az izomláz, hogyha az izomzat mozgásban marad, például könnyű streching-gel, kerékpározással vagy sétával.
Egy meleg fürdő megnyugtatja az izomzatot és csökkenti a fájdalmat.
A meleg célzott alkalmazása, például meleg borogatás is hasonlóan fájdalomenyhítő lehet.
A masszirozás az izomfeszülést lazzíthatja és ezáltal enyhíti a panaszokat.
A természet is segít: gyógynövényes pakolás és borogatás (árnika).
Amennyiben a fájdalom nagyon erős, úgy rövid időre segíthet egy fájdalomcsillapító is.

Mit tehet az orvos izomláz esetén

Tisztázatlan izomfájdalom esetén az orvos kikérdezéssel és vizsgálattal fogja tisztázni, hogy valójában tényleg csak ártatlan izomlázról van szó. Erős fájadlomesetén fájdalomcsillapító tablettát írhat elő.

Az izomláz megelőzése

Fizikai megerőltetés előtt az izomzatot jól be kell melegíteni, például gimnasztikai vagy streching gyakorlatokkal.
Ha valaki nem mozog rendszeresen, akkor, nem szabad rögtön nagy fizikai teljesítményt elvárnia. A lassú teljesítménynövekedés az izomláz kialakulását megelőzheti.

 

Ínhüvelygyulladás

Az inak a mozgásszervrendszer erősen igénybe vett részei, mivel ezek továbbítják a csontok felé az izmokból származó erőt és mozgást. A testnek ezen a részein, ahol az inak számára szűkösebb a hely (kézfej, csukló, lábfej, boka), az ín körül tokszerű képződmény alakul ki, amelynek belső része sima, és amelyben az ín csúszását egy nyákos, sikamlós anyag segíti. Hosszan taró, erős megterhelés hatására az ínhüvely begyulladhat, és heves fájdalmat okozhat.

A(z) ínhüvelygyulladás tünetei

A fájdalom az ínhüvelynél jelentkezik. A felette húzódó bőr érintésre forró, gyakran vörös színű. Mozgatás közben néha hallható és érezhető, ahogy az ín súrlódik a hüvelyében. A kézfejben előforduló betegség esetén lehetetlenné válik a fogás és az ujjak ökölbe szorítása.

A(z) ínhüvelygyulladás esetleges komplikációi

Amennyiben nem a megfelelő módon kezelik, egy súlyos ínhüvelygyulladás idültté válhat. Az ín a hüvelye falához tapad, ami fájdalmat okoz és gátolja az ízületek mozgását.

A(z) ínhüvelygyulladás kiváltó okai

Az ínhüvelygyulladás oka az ín fáradtsága. Megduzzad, begyullad, és a sima mozgást biztosító nedv összetétele megváltozik. Ettől kezdve az ín nem tud könnyen mozogni a hüvelyében, és ez okozza a hallható és érezhető, finom ropogást. Az ínhüvelygyulladás általában egyenletes, hosszan tartó és szokatlan megterhelés következtében fordul elő: pl.: gépírás, kötés, kertészkedés vagy túlságosan intenzív sporttevékenység. A zongoristák a csukló megbetegedésétől tartanak, amit egy hangversenyre való felkészülés is kiválthat.

Mit tehet Ön ínhüvelygyulladás esetén

A heveny állapotban a legfontosabb, hogy a gyulladás csökkentése érdekében megkímélje a beteg testrészt, s biztosítsa annak teljes nyugalmát.
- A hideg enyhíti a fájdalmat, mérsékli a gyulladást. Helyezzen például jegestömlőt vagy masszírozza frissítő hatású kérémmel (pl.: nadálytő kivonattal)!
- A gyulladáscsökkentő és nyugtató hatású gyógyszerek (pl.: gélek, krémek) jótékony hatásúnak bizonyulhatnak.
- Természetes gyógymódok: iszapkezelés, borogatás kamillavirág vagy nadálytő kivonattal.

Mit tehet az orvos íhüvelygyulladás esetén

Intézkedéseket javasol a beteg testrész teljes nyugalmára és a gyulladás csökkentésére. Kötéssel láthatja el az ízületet vagy sínhez rögzíti, esetleg gipszet helyez fel rá, és gyulladáscsökkentő gyógyszereket ír fel. Adott esetben a fizikoterápia megfelelő módszerei is hozzájárulnak az ínhüvelygyulladás gyógyulásához: pl.: az ultrahang vagy az elektroterápia bizonyos formái.

A(z) ínhüvelygyulladás megelőzése

- Ne vigye túlzásba a szokatlan fizikai erőfeszítést - főként gyakorlottság nélkül!
- Iktasson be rendszeres szüneteket az olyan munkavégzés során, amely állandóan ismétlődő, monoton mozdulatokat kíván, néha szakítsa meg az így felvett testhelyzetet!
- Sportolás közben viseljen jó minőségű, kényelmes lábbelit, és az erősen igénybe vett ízületeket óvja rugalmas szorítókötéssel!

 

Ízületi gyulladás (oszteoartrózis)

Degeneratív ízületi betegség, tehát az ízület, és a csontfelszínek fokozatos és folyamatos tönkremenetelével járó kórkép. Az ízületi gyulladások közül a leggyakoribb. Férfiakon korábban alakul ki, mint nőkön. A lényege a porcpusztulás az ízület területén, a csontvégi felszíneken, ahol az ízesülés történik. A normális állapotban egyenletes, sima felszín durvává, egyenetlenné válik, a csont felszínén apró kinövések jelentkeznek.
Az állapotot okozhatja az ízület túlterhelése, hirtelen megerőltetése, elhízás vagy az ízületet alkotó csontok elmozdulása. Leginkább érintettek ebben a teherviselő ízületek, mint pl. a deréktáj, csípő és a térd. Az ízületek normális, mindennapos igénybevétele természetesen nem okoz oszteoartrózist. Általában idősebb korban alakul ki, és nem minden esetben jár látványosabb tünetekkel.

Kép A(z) ízületi gyulladás (oszteoartrózis) tünetei

Ízületi fájdalom, amely terhelésre, vagy ismétlődő mozgatásra romlik,
Az érintett ízület duzzanata;
Csikorgó hang, fájdalom, merevség, mozgáskorlátozottság, és mindezekből következően alvászavarok,
Az érintett ízület környékén az izmok gyengesége a csökkent használat miatt
Az
ízület deformálódása, apró csontos kinövések jelentkezése, pl. a kéz vég- és középső ujjainak ízületeiben (ún. Heberden-csomó, és Bouchard-csomó).

A(z) ízületi gyulladás (oszteoartrózis) esetleges komplikációi

A lábfejen lévő nagyujj oszteoartrózisos elfajulása bütyök képződéséhez vezet.

A(z) ízületi gyulladás (oszteoartrózis) kiváltó okai

A betegség lényegi eleme az ízületekben lévő csontvégi porcréteg elhasználódása, kopása. A kopás oka lehet a tartósan fennálló túlzott megerőltetés, sérülés vagy deformálódás.
A primer oszteoartrózis az idősödéssel, és az ízületek általános degenerációjával függ össze.
A másodlagos oszteoartrózis viszont egyéb betegség következménye, ez lehet pl. ismétlődő trauma, az érintett ízületen végzett műtét, vagy valamely veleszületett ízületi deformáció.
Ilyen veleszületett rendellenesség az ún. Perthes-kór, amelyben a csípőízületek elváltozása korai degenerációhoz vezet, később pedig oszteoartrózishoz.

Mit tehet Ön ízületi gyulladás (oszteoartrózis) esetén

- Konzultáljon az orvossal, aki megállapítja a betegség típusát
- Pihentesse az ízületet a fájdalom megszűnéséig, az újabb gyulladás megelőzősével.
- A fájdalom és merevség enyhítésére naponta kétszer alkalmazható hőkezelés az érintett területen, egy hőpalackkal, forró törülközővel, vagy infravörös lámpával.
- Fájdalom- és gyulladáscsökkentő készítményeket kell alkalmazni az orvos javaslata alapján.
Kiegészítésképpen glukózamin és/vagy kondroitin-tartalmú készítmények szedése - meg kell beszélni az orvossal ill. a gyógyszerésszel.
-Túlsúly esetén meg kell próbálni a testsúlycsökkentést, a teherviselő ízületek tehermentesítése céljából.
- Rendszeres testmozgás végzése.

Mit tehet az orvos ízületi gyulladás (oszteoartrózis) esetén

Az artrózis nem gyógyítható, a csodás kúrák ígéretétől tartózkodni kell! Az orvos rendelhet fájdalomcsillapító-gyulladáscsökkentő szert, javasolhat fizioterápiát, gyógytornát, hőkezelést. Súlyos esetben műtét is indikálható, vagyis csípő- ill térdprotézis műtét végzése. A műtét típusa függ az életkortól és a betegség súlyosságától. Időskorban, a súlyos artrózis esetén jó eredmények várhatóak.

A(z) ízületi gyulladás (oszteoartrózis) megelőzése

Kerülni kell a különleges megterhelést.
A fájdalmas ízületet kímélni kell, legalábbis átmenetileg.
Túlsúly esetén súlycsökkentés.
A megfelelő testhelyzetek megkeresése (ülés, alvás, napi tevékenységek).

 

Köszvény

A köszvényt az ízületben felhalmozódó kristályok, pontosan urátkristályok okozzák. Azért rakódnak le, mert a vérben megemelkedik a húgysav szintje. Lerakódhatnak a vesében is - ez a közismert vesekőképződés egyik formája. Az bebizonyosodott, hogy nem kifejezetten az étel és az alkoholfogyasztás okozza a köszvényt, bár rohamokat provokálhat - már meglévő köszvény esetében. További kockázati tényező lehet az öröklött metabolikus betegség, egyes gyógyszerek, daganatos betegség, ill. annak gyógyszeres kezelése.
A köszvény leggyakoribb a nagylábujjon, de jelentkezhet a bokán, könyökön, csuklón és a kézen is. Időnként bukkan fel, ekkor az ízület vörösebb, duzzadt, fájdalmas, több, napig, akár hétig, majd elmúlik a jelenség. Általában a 40 feletti férfiakat érinti. Nőkben igen ritka, ha előfordul, az csak a menopauza után valószínű.

A köszvény tünetei

A klasszikus roham általában egyetlen perifériás ízületet érint, típusosan az öregujj (nagy lábujj) ízületét. Ezt hívjuk podagrának. Az első roham az esetek 50%-ában ezt az ízületet érinti. Gyakori a bokaízületben, a térdben, a kéz kisízületeiben, a csuklóban és a könyökben. Többnyire a hajnali órákban jelentkezik, erős ízületi fájdalommal. Néhány óra alatt az ízület és környéke duzzadttá, meleggé válik, felette bőrpír alakul ki, a fájdalom fokozódik. A gyulladás maximuma 24 órán belül kialakul, láz, gyengeség kísérheti. Kezelés nélkül 5-15 nap alatt megszűnik.
A köszvényes rohamok közötti időszakok tünetmentesek. Előfordulhat, hogy az első roham után sohasem ismétlődik, máskor több év eltelte után jelentkeznek ismét a rohamok. Legtöbb esetben azonban az első roham után egy év elteltével jön a második is. Esetenként a rohamok gyakoribbá, súlyosabbá válnak.

A köszvény esetleges komplikációi

Kezeletlen esetben a rohamok egyre gyakrabban ismétlődnek, és fokozatosan krónikus destruktív polyarthritishez vezetnek.
A tofusz (tophus) a krónikus köszvényre jellemző csomó. Ezek a szabálytalan alakú csomók az ujjak és a kéz feszítő felszínén, az alkar külső oldalán, a könyökökön, az Achilles-ínon, az öregujjízületen, a fül porcos részén jelennek meg. Belsejükben kicsapódott kristályok vannak. Kezeletlen esetekben a tophusok nagyra nőhetnek, kifekélyesedhetnek, felülfertőződhetnek. Krónikus esetben visszafordíthatatlan ízületi károsodás jön létre.

A köszvény kiváltó okai

Gyakran metabolikus-X szindrómához társul (törzsre lokalizálódó elhízás). A köszvényes rohamot kiválthatja a bőséges étkezés, az étkezést követő alkoholfogyasztás vagy az ízületek fizikai megterhelése. A testi megterhelés mellett a lelki megterheléseknek is szerepet tulajdonítanak a tünetek fellángolásában vagy a krónikus folyamat rosszabbodásában.
A betegség kialakulására hajlamosít az elhízás, az alkoholfogyasztás, a foglalkozási vagy környezeti ólomártalom, a magas vérnyomás, a veseműködés zavara, egyes vizelethajtók szedése és a köszvényes megbetegedés a családban.

Mit tehet Ön köszvény esetén

A köszvény kezelésében a diétának meghatározó szerepe van. A helyes és következetes diéta eredményeként a jellegzetes panaszok enyhülnek, a rohamok pedig elmaradnak, illetve megelőzhetőek. A diéta megállapításakor több tényezőt kell figyelembe venni, elsősorban a testsúlyt. A köszvényesek túlnyomó része elhízott.
A testsúly csökkentése érdekében természetesen energiaszegény diétára van szükség. A diéta energiatartalma az elhízás fokától és a fogyókúra időtartamától függ.
El kell hagyni az étrendből a cukrot, csokoládét, cukrászipari termékeket, lekvárt, mézet, fagylaltot, kompótot, édes üdítőitalokat és nem szabad az ételek ízesítéséhez cukrot használni. Mellőzni kell a zsírokat és a vajat, valamint az erősen zsíros húsokat, húskészítményeket (disznósajt, tepertő, szalonna, császárhús, szalámi-, kolbászfélék, stb.) és a zsíros tejtermékeket (tejföl, sajtok többsége, tejszín, vaj). A diéta alapját a zöldség- és főzelékfélék, valamint a gyümölcsök alkotják, ezekből naponta többszöris kell fogyasztania. Megengedett a burgonya, korlátozott mennyiségben a nem cukrozott, nem édesítve készített főtt tésztafélék (makaróni, galuska, tarhonya stb.) és a rizs.
Folyadékból minél többet kívánatos fogyasztani, napi 2 - 3 liter folyadék elősegíti a húgysav kiürülését. Az ízesítők és a fűszeranyagok közül a drasztikus hatásúak (mustár, torma, ecet, curry, ketchup, csípős paprika, chili) kerülendők.

Mit tehet az orvos köszvény esetén

Az akut köszvényes rohamok kezelésére nem-szteroid gyulladásgátlókat lehet alkalmazni, a fájdalom, és az ízületi gyulladás mérséklésére. Aszpirin nem adható, mert meggátolja a szervezetből a húgysav kiürülését, tehát még ronthat is az állapoton. A hosszú távú kezelésben húgysavcsökkentők szerepelnek, mint az allopurinol, az alkoholfogyasztás csökkentése, és a purinban gazdag ételek kerülése, mint pl. szardella, dió, máj, vese stb.

A húgysavkristályok speciális fénymikroszkópos vizsgálattal kimutathatók az érintett ízületből vett folyadékban, vagy a bőrelváltozásokból (tophusokból) nyert mintában.

 A köszvény megelőzése

Megfelelő étrend, fokozatos fogyás, az alkoholfogyasztás csökkentése vagy elhagyása.

 

Nyaki merevség, fájdalom

Az ember függőleges testtartása nagy terhet ró a nyakcsigolyákra, mivel ezeknek nemcsak a fej súlyát (amelykörülbelül akkora, mint egy bowling-golyóé) kell megtartaniuk, hanem részt vesznek a fej és a vállak mozgatásában is. Így nem meglepő, hogy ez a testrész túlzott megterhelés estén felmondja a szolgálatot. Egy meghűlés vagy egyetlen rosszul sikerült mozdulat elég lehet a nyaki fájdalmak vagy nyakferdülés kialakulásához.

A nyaki merevség, fájdalom tünetei

Nyaki fájdalmak esetén az izmok mereven összehúzódnak. A fej mozgatása fájdalommal jár, és bizonyos esetekben a fájdalom kisugárzik a hátba és a karba is. Az izmok oly mértékben is összehúzódhatnak, hogy a fej jobbra mozdítása lehetetlenné válik (nyakferdülés).

A nyaki merevség, fájdalom esetleges komplikációi

Az egyszerű izomösszehúzódással járó nyakferdülés általában jóindulatú. Az agyhártyagyulladás keretében kialakuló nyakmerevség azonban veszélyes, esetenként végzetes kór ismertetőjele.

A nyaki merevség, fájdalom kiváltó okai

Az esetek többségében a nyaki fájdalmakat okozó izomösszehúzódást az ülés vagy alvás közben felvett helytelen testtartás, esetleg egy erős huzat idézi elő. A nyakcsigolyák betegsége vagy a váll bántalmai (pl. porckorong-károsodás vagy izületi kopás) szintén előidézhetnek nyakferdülést. A heveny nyakmerevség legrettegettebb oka az agyhártyagyulladás.

 Mit tehet az orvos nyaki merevség, fájdalom esetén

Az izmok merevségével járó nyaki fájdalom esetén az orvos alapos vizsgálatokat végez egy esetleges súlyos betegség kizárására. Elrendelhet masszázst, tornagyakorlatokat vagy egyéb fizikoterápiás gyógymódot. Erős fájdalom esetén szükség lehet érzéstelenítésre vagy - átmenetileg - nyakmerevítő viselésére.

A nyaki merevség, fájdalom megelőzése

Huzamosabb ideig tartó ülő vagy álló testhelyzet esetén a nyak izomzatának rendszeres mozgatásával megelőzhető a merevség:
- Végezzen karkörzéseket!$$- Húzza fel, majd hagyja leesni vállait!$$- Hajtsa a fejét lassan balra, majd jobbra, aztán előre, végül hátra!
- Könnyű sál viselésével óvja a nyakát a huzattól és a nedves, hideg levegőtől!
- Ügyeljen a szabályos testtartásra és az ülés helyes módjára!
- Fordítson gondot arra, hogy nyaka jól legyen alátámasztva alvás közben! Léteznek olyan speciális párnák és fejtámaszok, melyek segítik a nyak izmainak pihenését.
- A meleg segíti az izmok ellazulását, csökkenti a fájdalmat. Alkalmazzon meleg lenmaglisztes borogatást (kataplazma) vagy szénavirággal illetve erdei fenyő kivonatával készített meleg fürdőt!
- Gyakran az is elegendő a fájdalom csökkentéséhez, hogy lefekszik pihenni, és megtámasztja a fejét, mert így a nyakcsigolyák terhelése csökken.
- A nyak és a váll masszírozásával (amit végezhet egy rokon vagy egy barát is) enyhíthető a fájdalom. Gyakran azonban csak egy fizikoterápiás szakember által nyújtott kezelés bizonyul hatásosnak.
- A relaxációs gyakorlatok (pl.: jóga, autogén tréning) szintén hozzájárulnak az izmok ellazításához.
- Természetes gyógymódok : Igyon fájdalomcsillapító teát, amely fűzfakéregből és bodzavirágból készül!
- Erős fájdalom esetén vegyen be fájdalomcsillapítót vagy nyugtató hatású krémmel kenje be az érzékeny területet!

 

Rándulások

A rándulások gyakran előforduló sérülések, melyek fájdalmasak, de rendszerint nincs komoly következményük. A leggyakrabban megránduló ízületek a bokák, a csuklók, a nyak, a könyökízületek és az ujjak. Néha nehéz különbséget tenni a rándulások és a ficam (csontelmozdulások), valamint a csonttörés között.

A rándulások tünetei

Fájdalom/fokozott érzékenység a sérült ízületben.
A fájdalom által kiváltott mozgáskorlátozottság.
Duzzanat, vörös bőrfelszín a sérülés felett.

A rándulások esetleges komplikációi

Súlyosabb esetekben komoly mértékű izomrándulás, ízületi szalaghúzódás.
Csontrepedés.
Többszöri rándulást követően gyenge, sérülékeny ízület alakul ki.

A rándulások kiváltó okai

Mechanikus erőbehatások, amelyek hatására a szövetek szerkezete széthúzódik.

Mit tehet Ön rándulások esetén

Pihentesse az illető ízületet, amennyire csak lehet!
Alkalmazzon hűtést pl. törölközőbe csomagolt jégdarabok sérülésre helyezésével!
Helyezzen az ízületre szorosan tartó kötést!
Polcolja fel az ízületet ha lehet, hogy csökkentse a duzzanatot!
Ha a fájdalom alábbhagy, mozgassa óvatosan az ízületet, hogy megakadályozza a merevség kialakulását.
Ne cipeljen nehéz terheket, mert az izomkötegek és az ínszalagok végleges gyógyulása előtti túlzott terhelés újabb ránduláshoz vezethet!
Menjen el az orvoshoz, ha ízülete deformálódott, ha nem biztos saját diagnózisában, vagy ha a tünetek a fenti tanácsokat betartva sem múlnak el!

 Mit tehet az orvos rándulások esetén

 Röntgenvizsgálattal megállapítja, hogy van-e ficam, vagy csonttörés.
Szükség esetén begipszeli a sérült ízületet.
Sebészeti beavatkozással korrigálja a súlyos izomköteg-, ill. ínszalagrándulásokat.

 A rándulások megelőzése

 Viseljen kényelmes cipőt! Kerülje a magassarkú modelleket!
Egyenetlen talajon, ill. rácsozott csatornalefolyó közelében járjon óvatosan!
Intenzív sportolás előtt végezzen 5 perces nyújtó jellegű bemelegítést!
Sportoljon rendszeresen, hogy izmai/ízületei erősek legyenek!

Teniszkönyök

 Ez a könyök egyik könnyebb sérülésének népszerű elnevezése. Általában teniszezők körében fordul elő, de azok esetében sem ritka, akik olyan sportot vagy foglalkozást űznek, amely során gyakran használják a karjukat.

A teniszkönyök tünetei

Könyéktáji fájdalom, ami kihathat az egész karra.

A teniszkönyök esetleges komplikációi

Elhúzódó esetekben az ín tapadásánál röntgenvizsgálattal meszesedés látható.

A teniszkönyök kiváltó okai

A csukló és az ujjak ismétlődő terhelése, mely az ín tapadásánál részleges rupturát vagy irritációt okoz.

Mit tehet Ön teniszkönyök esetén

Pihentesse ezt a testrészt 2-3 héten keresztül!
Kösse fel a karját, hogy ezáltal is lecsökkentse a kar mozgását!
Ha mindezek ellenére sem szűnnének a tünetek, forduljon orvoshoz!

Mit tehet az orvos teniszkönyök esetén

 Sínnel történt nyugalomba helyezéssel a csukló terhelése elkerülhető. Analgetikumok (paracetamol, NSAID-ok) adhatók normál adagban. Elhúzódó panaszok esetén lokálisan adott kortikoszteroid injekció rövid távon hatásos. Az esetek 90%-a konzervatív kezelés hatására meggyógyul. Elhúzódó esetekben, ha a tünet több, mint hat hónapon keresztül tart, műtét indokolt.

A teniszkönyök megelőzése

Amikor teniszezik, csuklóját és könyökét mereven tartva, vállból mozgassa a karját!
Kerülje a nagy csukló- és könyökmozdulatokat!

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Merre tovább?

Vitaminkirály,2010.09.13 16:55

Amikor ezt elolvastam, ide mentem tovább: www.vitaminkiraly.hu